@laller2121: Természetesen nem írható minden a balszerencse számlájára.
Számít, mennyi időt töltesz nyeregben. Hosszú idő alatt nyilván nagyobb eséllyel kapsz léket. Más szóval, addig jár a korsó a kútra… míg be nem vezetik a vizet.
Számít az is, milyen környéken kerekezel. Ahol kisebb a forgalom – vagy szokásod túlságosan közel haladni az út kevésbé járt széléhez –, nagyobb az eséllyel jutnak neked a tövisek, üvegszilánkok és a többi.
Kaszálás, bozótirtás stb. után szintúgy nagyobb eséllyel akad valami a gumidba, mert a népek és a gépek szétszórják a szemetet. Oda is jut, ahol rendes körülmények között ritkábban fordul elő.
Italmérések stb. közelében nagyobb eséllyel találkozol üvegszilánkokkal.
Elhanyagolt helyeken bővebben terem a királydinnye, gyepűrózsa, akácosban a tövises gallyak és így tovább.
Tanulság: Járt utat járatlanért el ne hagyj!
És természetesen számít a gyakorlat, a tapasztalat is. Kiművelt kerékpáros kerüli az olyan helyeket, ahol egyszer már pórul járt. (Kinek a kása megégette a száját, utóbb az aludttejet is megfújja.)
A „defekttűrő” gumi valamit segít, de csak a szúrások és vágások egy részét tudja kivédeni. Vannak igen jó hatásfokkal működő védelmek is, de ezek „ára” a megnövekedett tömeg. Számít a szövetsűrűség, a gumi anyaga, milyen tömlőnyomással közlekedsz és a többi. S ott van még a „csiganyál” is. Feltöltöd a tömlődet, és gödölyét áldozol a sikerért. Tájékozódj a lehetőségekről, telve a Háló leírásokkal.
Figyelni kell, s tapasztalataidból leszűrni a tanulságot. Te magad tehetsz a legtöbbet a lékelés ellen.