Az olajos egyértelműen jobb de ugyanakkor drágább is és több karbantartást igényel. bowdenesből jobbat már lehet kapni újan 20k tól de olajosból nem.
Melyik érné meg jobban egy freeride gépre? ami ugyan nincs minden nap durván használva de ha lehetőségem van rá akkor kimegyek a pályára. és milyen márka/modell ajánlottabb?
@Makky: Én elégedet vagyok a fékrendszeremmel és azzal amit tud. A műszaki kíváncsiságom meg már más.
A fékerő csak egy a sok közül, amitől egy fék jó lesz. Ráadásul az is erősen felhasználás függő, hogy hova mi kell. A nyomáspont állítási lehetőség nyilván előny, csak a pénztárcád bánja. Shimanonál XT és XTR tudja csak. Fékerőben ez nem jelent semmit. A 4 ujjas pedig nem azért gyengébb, mert 4 ujjas, hanem mert az olyannak lett tervezve eleve! Vagy/és az olcsó anyagok, gyártástechnológia miatt. Gondolj bele: a nagyobb erőkar, nagyobb fékerővel kéne, hogy párosuljon, ha ilyen egyszerű lenne a képlet. Azok a fékek azért 4 ujjasok, mert a célközönségnek az kényelmesebb. Ennyi. Komolyabb MTB felhasználásra jobban kézreáll a 2 ujjas. Fékerőben sokkal nagyobb szerepe van a fékkarban lévő dugattyúnak, a féknyeregben lévő dugattyú átmérőjének, a felhasznált anyagoknak, fékcsőnek, betét, tárcsa, stb... Egyébként pedig igen. Objektív számok alapján nem lehet féket venni. Teszteket kell olvasni és kész. Nyers fékerő szám nem mondana semmit. Egy grafikon már kicsit jobb lenne, de mivel nincs egységes teszt protokoll erre, így reménytelen, hogy két gyártó fékjét ez alapján össze lehessen hasonlítani. Külföldi oldalak egyébként szoktak ilyen teszteket csinálni. Azokat érdemes olvasni. Egyébként meg tök mindegy. Ha nem vagy gramm mániás és normál MTB felhasználásra kell, akkor vegyél Deore, vagy SLX-et (bár lejtőzők is használják talán). Vagy valami hasonlót. :)
Akkor továbbra is a felhasználói tapasztalatokra adhat az, aki fékszett vásárlása elött áll. Nyilván az a legjobb, ha állítható a fékkar "nyomáspontja" és nem csak az hogy a fékkar közelebb vagy távolabb helyezkedjen el. Én nem találtam forrást arra, hogy milyen fékbetét és tárcsa vastagság mellet hová állnak be a fékdugattyúk, de igazatok van, hogy lényegtelen. És ahogy írtam, csupán a kíváncsiság vezérelt, mert az hogy én nem tudok ilyen adatokat, más még tudhat.
Aztán ott vannak még a különböző árkategóriák amelyek nagyban befolyásolják a fékhatást. Pl. egy belépszintű Shimano 4 ujjas fékkar nem fog akkora nyomást kifejteni mint akár egy Deore szintű kétujjas. Így tépheted a 4 ujjast, sosem nem fog úgy fogni a féked ahogy kell. Havernak volt valami Shimano acera vagy tourney vagy ilyesmi, 4 ujjal tépve sem lassított a lejtőn! Fékpofacsere sem segített. Ugyanezt tapasztaltam belépőszintű Tektro hidrós féknél is. Az sem fogott semmit gyárilag, ugyanúgy nagy 4 ujjas kar. Amikor felraktam magamnak a Deorét, elsőre satuzott, még "koptatni" sem kellett. Biztos láttál már vicces baleset videókat ahol épp csak gurulgatva hirtelen fejreáll a kerékpáros mintha katapulttal lőtték volna ki mert az eső féket merte meghúzni. Na, az ilyen embereknek pl. a 4 ujjas gagyi lenne való. Néha sok ám az a fékerő amivel a mai fékek rendelkeznek :)
Jó, persze az olajszintnek van hozzá köze, de nem úgy, hogy azzal "állítható" lenne a távolság. Ha túltöltöd, akkor nyilván nem megy vissza annyira a dugattyú. Ha kevés az olaj, akkor inkább a fékkar nyomáspont kerül beljebb, nem a távolság lesz nagyobb. Eltérő gyártó, eltérő távolság, mert másképp tervezték. Önnmagában ez nem jelent semmit. Bár a nagyobb távolságnak (azonos fékerő esetén) azért van egy olyan előnye, hogy kevésbé fog beleérni a tárcsába a betét, ha kis nyolcas kerül bele, vagy ha melegszik a rendszer. De, ha minden paraméter változatlan, akkor a nagyobb távolság, kisebb fékerőt jelent!
Kíváncsiságból kérdeztem, mert érdekel ez a része és mert észrevehető külömbségeket tapasztaltam az egyes gyártok fékjei között, hogy melyik milyen távolságra áll be. Amúgy és is tspasztaltam hogy bizonyos fékeknél befolyásolja az olaj mennyisége, és kiváncsi voltam, hogy más is táplálkozott e hasonló esettel. Annak ellenére hogy javitottam már shimano, Hayes és magura fékeket, avidból csak bowdenest, nem volt tiszta a számomra hogy gyárilag miként döl el, hogy egyiknél nagy a betét és a tárcsa közötti hézag, mégis kis fékkar huzásra reagál, mig más tipusnál nagyon közel van a betét a tárcsához és nagyon be kell húzni a fékkart. Gondolom a fékkarban lévö "dugattyú - nyomáspont" kialakitása miatt lehet, de ezt csak feltételezem.
Annyiban befolyásolja a fékolaj mennyisége hogy ha csurig tömöd a rendszert úgy hogy nincsenek koppig visszanyomva a dugattyúk, akkor úgy fognak maradni és rossz esetben súrolni fog menet közben, még rosszabb esetben nem fér be a tárcsa sem közéjük. (egy Decathlonos montival jártam így, gyárilag csurig volt töltve) Ha túl kevés az olaj, akkor meg a fogáspont fog rettenetesen elmászni, valamint nyúlós lesz a fékkar. Kipróbálhatod ha feje tetejére állítod a bicajt egy kis időre és utána visszafordítod, húzd meg a fékkart. Bizonyos tipusoknál ha nincs tele eléggé a rendszer, felfolyik az olaj a fékkar olajtartályába és utána pár pumpálásig nagyon nyúlós lesz.
@azaki71: Ez a gyártó által meghatározott érték. Miért adná meg? Miért van szükséged erre az információra? A mértéke nem szabályozható. Az olaj mennyisége se befolyásolja alapvetően. A fékkar nyomáspontnak sincs hozzá semmi köze. Az (nyomáspont) a felsőbb kategóriás fékkarokon viszont állítható! Az olcsóbbakon semmit se lehet állítani. Még a fékbetét/féktárcsa kopásának sincs hatása a távolságra, mert "önbeálló". Vagyis ahogy kopik a betét, úgy közeledik a tárcsához.
A hidraulikus tárcsafékkeknél mi határozza meg, hogy mekkora távolság (hézag) marad a tárcsa és betétek között? Mekkora távolságra állnak be a dugattyúk? Ha ez egy gyárilag meghatározott érték (fékkar nyomáspont stb.), akkor ezt megadják a gyártok? Vagy befolyásolja a bele töltött fékfolyadék mennyisége? Egyáltalán szabályozható-e ez a mérték?
Szerintem freeride-ra/dh-ra mindenképp hidraulikus féket ajánlok. Viszont én most szedtem le az avid juicy 7-em a dirt bringámról és cseréltem egy mechanikus fékre, mivel maceráns volt beállítani plussz a csőhossz sem volt elegendő teljesen. Így inkább felteszek egy rotort és kész.
@d-wnh-ll: Vedd ki a fékbetéteket és told vissza a munkahengereket.
https://www.youtube.com/watch?v=4wGMDjqNieg
kb a 30. másodperctől. Célszerű valami múanyaggal nyomkodni, hogy ne hogy több kárt csinálj, mint jót.
Hello! Segtségre lenne szügségem. Amikor kivettem az első kereket véletlen be lett húzva az első fék (magura fék), és most nem tudom visszarakni a kereket. Mit lehet ilyenkor csinálni?
Használtan már szrért, hgyért dobálják utánad a hidraulikus tárcsafékeket, amik magasan verik az összes mechás baromságot minden szempontból
@eltWANTED: Az első mondatod is több sebből vérzik már ne haragudj. Pl. használt hidrós féket olcsóbban veszel mint új bovdenest és még úgy is jóval előbbre vagy. Ha normálisan van belőve rajta minden és nem csak kalapáccsal, satuval és 27-es villáskulccsal szereltek (nem kókányoltok) akkor kb feltevés után csak akkor kell ránézni legközelebb amikor elkopott a betét. Egy bowdenesnél kapásból a bowden, a bowdenház állapotára folyton figyelni kell, meg néha olajozgatni hogy meg ne szoruljon, nyúlhat is a bowden, meg alapból könnyebb belőni egy hidrós féktestet egy bowdenesnél. Így ránézésre szerintem egy jó szett avid juicy elég lenne neked 203-as tárcsákkal, de ha vállalkozó kedvűbb vagy vehetsz elixirt is. De shimano deore-deore xt-xt fékszett simán jó, egy slx-el szintúgy bárhol fejre állsz, komolyabb már felesleges. De ha már annyira spórolni akarsz akkor bb7-203-as tárcsa, fogni fog ahogy kell, olcsóbban is kijön, de azért ne várj tőle akkora teljesítményt mint egy hidróstól.
Bocsánat, Avid!
Hát ugye az Vvid BB7-nél erősebb mechanikus tárcsafék nem igen van, és azért az olcsóbb hidraulikusoknak lazán odaver. Ha hosszú lejtmenetben jössz ill. fékezel lefelé, akkor mondjuk jobb a hidrós, de ha mondjuk csak itthon meg egy két kisebb kinti terepen mész, akkor a BB7 szerintem bőven elég lesz nagytárcsákkal :-)