Jó kis sztorik ezek, érdekes volt olvasni is, ja és gratulálok annak a kerékpárosnak, aki össze tudta villámgyorsan szedni magát a villamossínekről!
Egy esetben én is jártam így, ez pedig egy éve pont így a tavasz derekán történt a Gellért-térnél, de nekem az első kereket fogta meg a sín és azonnal elvágódtam, ráadásul a bringa alá estem,akkor térdem sérült és a nadrágom is elszakadt. Emlékszem, ezután az esés után vittem első alkalommal beállítani a váltásom, mert addig minden szupi volt..
A legnagyobb baleset azonban, annak ellenére nem közúton ért,
hogy alig másfél év alatt 4300km-t tekertem! Közben fél hónapot állt a gép, átépítés miatt,három teljes hónapra pedig leraktam,
mert anno azt hittem, tél is lesz..:-)
Szinte alig pár száz méterre a házunktól történt, az elmúlt év augusztusában..
Törökbálinton->egy zsákutcában lakom, ami gyakorlatilag nincs a végén lezárva, de hogy az autók ne tudjanak áthajtani, egy másik amúgy kizárólag körbe-kerüléssel vagy a város túloldaláról megközelíthető útszakaszra, az utca, ezen a végén egy földdombbal->van lezárva, amit még évtizedekkel ezelőtt az önkormányzat épített oda, mondván ez lesz az akadály az autósoknak! Itt még el kell mondani, hogy a műholdas navigációs eszközről elérhető térképek, szabad áthajtású területként jelölik.
Na itt nincs ugye áthajtás és csak egy sorban vannak házak!
Bringa, gyalogos és motor, az ugye, ezt a nagyjából 250cm magas és kábé 9méter széles dombot, gond nélkül leküzdi az, autó már nem, de terepjáró is, csak úgy, ha nem érdekli a sofőrt mi lesz a gépével..
Ez a domb, már majdnem huszonöt éve ott van és zömül ugyan, meg kapja az esőt, de egy pontról tovább már csak max "széltében" tud deformálódni, a magassága nem változik..
Mivel itt lakom és nem kerülök, minden alkalommal mikor Pest irányába indulok, az utcánk végét használom és hát én, az út egyik oldalánál megtekerem, (ozt) a lendület a másikon már mikor át is vitt, csak akkor észlelem, mi van a túloldalon..
Egyik nap mikor ugyanígy megtekertem, mondom egy megfordított szabályos és jó nagy U->betűt kell elképzelni, a másik oldal tetején váratlanul várt "valami", ami az előző nap még nem volt ott!
Egy sorompó állt a domb tetejét követően, de már a másik oldali lejtésen, nagyjából a közepénél, amit az előző oldalról én még nem láthattam!
a domb tetejére érve már rögtön megláttam, de hiába satuztam én mindkét fékkel azonnal, mert a lendület az néha szar egy dolog,
a bringa szó szerint megállt, én pedig vittem tovább nagyjából
az "átugratáskori" sebességet->csak már a bringa nélkül..
Ami miatt ez a sztori csúcs máig számomra, hogy ez még az átépítés előtt volt, így nem törtem szét a bringámat, mert a klipszből simán kiugrott a lábam, a mostani patent pedál "agyig meghúzva", már nem biztos, hogy ilyen "megértő" lett volna..
A Péterfiben a baleseti sebészeten aztán, még aznap +ragasztották az állam, előtte pedig simán visszatoltam véres fejjel és némi agyrázkódással a bringát->a domb nagyjából háromszáz méterre található a házunktól!
Kimostam és bekötöztem a sebem, és még aznap este már gyalog szétnyílt állal, bementem a páromhoz, ahová pár órával az eset előtt, bringával indultam volna és egy nappal később már ki is derítettem, hogy melyik rohadt szemét állat, műve volt mindez.
Az utca utolsó lakója, aki a dombbal szembeni házban lakott, önhatalmúlag kirakott a domb végére, egy házilag bermányolt acélrudas sorompót, mondván, mit rodeóznak itt a biciklisek, meg sokan mások, mert ez igazán zavarja ám az ő nyugalmát, tábla vagy valami értesítés, persze sem egyik, sem pedig a másik oldalon nincs, (nehogymár) ne törje magát össze az arra járó, ha esetleg nem számít, a dologra, mert ilyen ott korábban még sosem volt!
A sorompót másnap, egy favágóbaltával kiszedtem és közöltem a "szomszédúrral"->hogy legközelebb is kiszedem majd amit találok,
bármi is legyen, de az után hozzá is beugrom majd egy kis időre
és akkor már az sem fog érdekelni, hogy nem ő volt!
Sajnos azóta is ott közlekedem bringával, de a jó kis ugratás(oknak) már vége mert ugyan, a domb még megvan, ám valami megváltozott bennem, és emiatt amit nem látok be "emez" oldalon, azt már csak egy gyalogos "lépési"->sebességével közelítem meg, ja arról nem is szólva, hogy a bringa azóta már a háromszorosába van, az akkori értékének, emiatt igazán inkább őt féltem!
Jó hír viszont, hogy a kedves szomszéd, aki a szóban forgó utca, utolsó házában lakott, szemben a "dombbal", több évtizedes (ottlakás) után, idén januárban váratlanul elköltözött és a házat mai napig egy ingatlanos cégen keresztül árulja!
Aki szeretne egy nyugodt családi házat, Törökbálinton nagyon jó környéken és egy zsákutca, esetleg nem zavarja, továbbá utolsó
ház tulajdonosakén képes megkedvelni a bringásokat, az akár meg is veheti..