Mire kell figyelnem egy össztelós monti vételekor? A szokásos dolgokat tudom fék első teló váltó stb de semmit se tudok a hátsó rugóstagok-felfüggesztésről. Itt mit kell figyelni (paraméter)?
Ugye első teló gázos rugós olajos telóút stb fék mechanikus hidraulikus stb váltó deore alatt nem kell stb.
És mit kell tudni a hátsó felfüggesztésről?
@buch7: ez egyrészt marhaság, másrészt nagyon messze vezet.
Ennyi erővel mondhatnánk, hogy a monti az a terepre vitt országúti. Mert voltaképpen onnan indult minden. Aztán jött a széles gumi, kis kerék (amihez mostmár sokan ragaszkodunk, pedig már a nagy is tud erős lenni), canti fék... hol álljunk meg? Itt? Vagy az első telónál meg a tárcsaféknél? Netán az össztelósnál? A villanyendúrónál?
Az össztelós egy jó dolog, ha arra használod, amire való. Személyes tapasztalatom az, hogy ellustít rendesen, nagyon sok olyan dolgot megold, aminél egy merevfarúnál elpattannál a fenébe, és csörtetnél lefelé bukfencben. Ugyanakkor viszont a magamfajta alföldi parasztgyerek is kényelmesen és biztonságosan jön-megy le-fel a hegyen, élvezi, és nem hal meg nap végére sem. Mondjuk én előtte relatíve jól megtanultam terepezni merevfarúval, de kevesen is vannak, akik megtehetik, hogy össztelóssal kezdjenek.
Ha maratonoznék, akkor lehet többet zavarna a plusz egy kiló, mint amit a teló ad. Most meg élvezem a több lehetőséget, nagyobb biztonságot, és hogy stabilabban marad az agyvelőm (:
Azért az érdekes hogy sok profi montis/versenyző azt mondja: a monti az hard tail és pont. A többi csak gyerekjáték.
Ez konzervativizmus lenne szakmai sznobság vagy egyszerű mezei tapasztalat?
Én kicsit elfogult vagyok, de itt egy videó, ami segíthet: https://www.youtube.com/watch?v=R22aYVKaWnk
Itt írtak ezt-azt.
http://forum.testbike.hu/topic/melyik-vazkialakitas-pogozik-a-legkevesbe-1213
Keresgéltem vissza a saját hasonló kérdésemet, de nem találtam meg.
Alapjaiba véve sokféle kialakítás van, és ebből nagyon sok jó is. Különböztessünk meg 2 típust: - 1 forgáspontos - 4 forgáspontos
Előbbi felejtős, debilül mozog, és az olcsóbb össztelósoknál (illetve pár réginél) a középcsapágy elé teszik a forgáspontot. Így a lánc nem lebeg be (jó tervezésnél persze amúgy sem lenne ilyen gond), viszont a talpad és a segged közti táv folyamatosan változik. Szarul is mozog, meg a térdedet is kinyírja.
A 4 forgáspontos verzió már általában jó. Itt látványra pár, nem túl messzemenő következtetést azért le lehet vonni a mozgásáról. Pl. ha megnézed a rugóstagot befogó karon (ami átviszi a mozgást a hátsó háromszögre) az arányokat a tag előtt és után, abból lehet rá következtetni, hogy mennyire lesz finom, vagy durva a mozgás- persze jó rugóstag beállítással ez változik, csak lehet, hogy két eltérő kialakításnál különböző nyomásokkal fog kb. ugyanúgy mozogni.
Szintén a link és a rugóstag szögéből lehet tippelni arra, hogy mennyire fog finoman megindulni. nyilván itt bejön a képbe némi mechanika, tehát hogy a rugóstagra ható erő milyen vonalban hat a linkre, amiből kijön, hogy egyiknél valószínűleg több erő kell a meginduláshoz, a másikhoz kevesebb. Nyilván egyik durva igénybevételre jó, hogy egy gyökérre ne moccanjon rögtön, de egy 20 m-es letörést is bírjon, a másik meg pont, hogy finoman mozog, minden apróságra reagál.
Én ennyi tudtam összeszedni, mikor bringát kerestem. De ez igazából bullshit. Ez tipikusan egy olyan téma, amit kipróbálva lehet megtudni. Esetleg minél több más bringát kipróbálva, és megpróbálni kitalálni, hogy akkor milyent is szeretnél, és amit kinéztél, az ahhoz hasonló-e.
Persze ideális lenne, ha vétel előtt bármit ki lehetne próbálni, de ez sajnos nem megy. Úgyhogy hinni kell a véleményeknek, meg a tervezőknek, hogy az úgy, amire tervezték, jó. Többnyire jó is.
@buch7: ja azt nem írtad. Minden gyártó a saját megoldására esküszik, szóval nincs olyan, hogy jó felfüggesztés.
@buch7: semmi extra; nézd meg mennyire kotyog a hátsó háromszög, és nézd meg a hátsó rugóstagot mennyire ereszti az olajat, vagy mennyire kopott a becsúszószára!