@Makky: A keresztbeváltás érdekelne, nem nagyon kedvelem, pl. ha elöl nagytányéron van, hátul a negyedik fogaskeréknél (9 seb. ) nem rakom feljebb.
@Makky: A keresztbeváltás érdekelne, nem nagyon kedvelem, pl. ha elöl nagytányéron van, hátul a negyedik fogaskeréknél (9 seb. ) nem rakom feljebb.
LÁNCVONAL: A váltórendszer teljesítményét bizonyos mértékig meghatározza a láncvonal, mely azt mutatja, hogy az első lánckerekek milyen távol vannak a váz középvonalától, azaz mely hátsó lánckerékkel vannak egy vonalban. A jelen rövid írás elmagyarázza a pontos láncvonal beállításának fontosságát, kiszámítását, illetve technikáját… Az alkatrészgyártók váltórendszereiket egy bizonyos (mm-ben kifejezett) láncvonalhoz tervezik, de ezt módosíthatja a vázkialakítás (középcsapágyház szélessége), illetve a középcsapágy tengelyhossza. Manapság a gyártók áttértek a bordástengelyes hajtókarrögzítésre, és a tengelyhosszokat egységesítették. (A négyszögtengelyek korszakában – egészen az ezredfordulóig – a tengelyek hossza 1-2 mm-es lépésekben változott, így a láncvonalat a tengely- vagy monobokkválasztással a kerékpár összeállítója határozta meg. Ráadásul bizonyos monoblokkokon a láncvonal eleve változtatható volt!)
Az ideális láncvonal felülnézetből két-, illetve három lánctányéros meghajtásrendszerek esetében... Habár a láncvonalhiba ma már egyre ritkább, a négyszögtengelyes hajtóművek használóinál még felmerülhet. Ha a lánc sokszor beesik a belső lánctányér és a váz közé, gyanakodhatunk a tervezettől eltérő láncvonalra. A láncvonal meghatározását az alábbi ábra szerint végezhetjük. Első lépésként tolómérő segítségével a lánctányérok távolságát kell meghatározni a váz középvonalától. Két lánctányér esetén a kettő felezőjét, háromnál a középső lánctányér síkját vegyük alapul. A képlet a következő: CLF=(d1+ d2)/2
A láncvonal-kiszámítás mérésen alapuló módszere... Majd ugyanezt tegyük meg a hátsó lánckerekek esetében is: mérjük meg pontosan a sarutávolságot, osszuk kettővel, majd vonjuk ki ebből a lánckeréksor szélességének felét és a legkisebb lánckerék és a saru távolságát. A képlet a következő: CLR=w/2-t/2-s Ha a CLF és a CLR értéke pontosan megegyezik, a láncvonal tökéletes. A Shimano specifikációja szerint két lánctányéros hajtóművek esetén a láncvonal 43,5 mm, a hármasoknál pedig 45 mm. A mért érték valamennyivel kevesebb szokott lenni (42,5-43 mm), Campagnolo rendszerek esetében akár 42 mm alatt is lehet, de a lényeg nem a vázsíktól számított távolság, hanem a lehető legegyenesebb láncvonal. MTB kerékpárok esetében a láncvonal általában 47 mm körüli, legfeljebb az extrém felhasználásra készült masinál esetében mutat 50 mm körüli értéket.
A lánckerék-távolságok mérése... Az egyetlen fokozattal rendelkező (ún. egysebességes vagy fixi/örökhajtós) gépek esetében a láncvonal pontos beállítása fokozza a hajtáshatékonyságot, illetve csökkenti a láncleesés esélyét. Itt a hajtómű lánckerekének középcsapágytengely általi oldalirányú állítása mellett hátsó kerékagyagy távtartóinak átrendezése is segíthet az ideális láncvonal elérésében.
Forrás: BikeMag!
@Meridás Zotya: Hát ez nagyon sok tényezőtől függ.
Én MTB-n hagyományos láncvonallal, elől legnagyobb hátul föntről a 3.-at tartósan is tekerem. Föntről a 2.-ba csak akkor váltok, ha tudom hogy viszonylag rövid ideig kell csak. Nem hagyományos láncvonal (pl. 2x9, vagy a gyárilag ajánlottnál rövidebb középcsapágy) és országút esetén tartósan is nyomom föntről a másodikat. Rövid időre pedig a legnagyobbra is beváltok ha kell. (Az országúti váltókarok támogatják is ezt gyárilag, mert ott az első váltót lehet "picit" odébb állítani, hogy a terelőlemez ne érjen hozzá a keresztbe futó láncba. Sőt az elektromos DA (DuraAce) ezt magától teszi, mert tudja hátul hol a lánc.)
Általában a nagykönyvben ajánlottnál én ezért egy pár láncszemmel hosszabb láncot használok.
Ennek két fontos előnye van számomra:
Ritkábban kell elöl váltani. Ez versenyen fontos, mert az első váltás mindig kicsit "rizikós". Lásd: Andy és a Tour. :) (Aki nem tudná miről van szó: http://www.youtube.com/watch?v=I3lynCWEIXo) Ha biztosra akar menni az ember, akkor kicsit vissza kell venni a nyomatékot, ami verseny helyzetben nem mindig szerencsés. (Ez a legszuperebb XTR/DA stb. cuccra is igaz!)
A hátsó fogaskeréksor egyenletesebben fog kopni. Ha ugyanis az egyenes láncvonalra törekedsz, akkor a középsőket sokkal többet fogod használni. Így hamar elkopnak. Keresztbe viszont a nagyobbakat is sokkal többet nyúzod, ami dupla előny, mert azok is kopnak, és mivel nagyobb a fogszámuk, így tovább is bírják.
Hátrányai:
A lánc nagyobb oldal irányú igénybevételnek van kitéve, ami tapasztalatom szerint a futásteljesítményét nem csökkenti számottevően, de egy esetleges lánc szakadás valószínűsége azért nagyobb. (Tegyük hozzá, hogy nekem még nem szakad emiatt láncom sose. Bár nyilván 100kg-al nyomva lehet más a helyzet.)
Azért az első lánckerék élettartama is rövidül egy kicsit miatta, mert másképp fog kopni. Emiatt lehet, hogy előbb dobja le elöl oldalra a láncot, mint hogy ugorna.
A fizika törvényei szerint ki lehet számolni, hogy a nem egyenes vonalban ható erő miatt mekkora a veszteség. (Minimális.) Az esetleg nagyobb surládásból ehhez persze még jön egy kicsi. Ezt laborban kéne kimérni.
Az már csak hab a tortán, hogy egy komoly hátsó sor sokkal drágább tud lenni, mint egy első lánckerék.
Szóval nekem ezek az előnyök többet érnek a hátrányainál.