@KIMI8078: Alkossunk rendszert, soroljuk osztályokba a lehetőségeket: [1] nem kell feltétlenül kerékpárra szállni, [2] kell. (Tréfás kedvemben hozzátennék még egy harmadik lehetőséget is: egyéb.)
Első esetben kedvem szerint döntök, lóra szállok-e, avagy sem. Legyen bármilyen is odakinn az időjárás. Természetesen hallgatok a józan ész szavára, s ha a szomszéd háza tetejét szélben repülni látom, nem kelek útra. Előfordult azonban már, hogy eljegesedett úton kerekeztem - az ésszerűség ellenében -, csupán azért, mert számítógépemhez új alkatrészt akartam mindenáron vásárolni. Máskor meg kíváncsi voltam, milyen a tökig érő hóban kerekezni. És így tovább. Egyszóval úri kedvem, vagy ha úgy tetszik, a csillagok állása alapján döntök, nyeregbe pattanok-e. Általában azonban nem indulok útnak, ha kifejezetten rossz az időjárás: özönvíz fenyeget, lefagy a lovak szarva is a hidegben és a többi.
Tudok azonban minősített esetről: súllyal esik például latba az otthonunkba befészkelődött hétfejű sárkány! Ez esetben nem számít, ha éhes oroszlán szabadult el a cirkuszból, miazmás trópusi láz dühöng lakóhelyünkön, vagy Lappföld jeges tájairól huhog odakinn az északi szél. Alighanem sok bámulatos eredmény pl. a Csomolungma meghódítása, a Mariana-árok tizenegy kilométeres mélységeinek alapos kifürkészése hátterében is hasonló okokat sejthetünk.
A második eset nagyjából ugyanez, kivéve a gyakoriságot. Másként fogalmazva, ha szólít a kötelesség, az úri kedv háttérbe szorul, s inkább az ésszerűség alapján döntök, mit kell, mit célszerű tennem. Szálljak-e nyeregbe, vagy inkább közhasznú járműre, esetleg jelentsek beteget...