Halihó!
Érdekes a téma, beszállok már akkor én is. Nekem az a tapasztalatom Budapesten, hogy 1. Nem köszön senki senkinek (két esetet leszámítva, amióta tekerek!!!) 2. Valóban közlekedőnek tartják egymást a bringások. Amikor egyszer köszöntek nekünk, hárman voltunk, szembe jött egy mezes srác, már nem emlékszem milyen bicón tekert. Igazából mindhárman meg voltunk lepve, hogy köszönt. Szerintem ezért Rober-to-nak és Misaly-nak is igaza van. Sporttársak köszönjenek, ha köszönnek neked, köszönj vissza (már ha tudsz :D), amúgy meg egy nagyvárosban nem téma ez. Kicsit valóban túl van lihegve. Szerintem sokkal fontosabb, hogy hogyan viselkedjünk, ha pl a járdára kényszerülünk, vagy, hogy minden kerékpáros ismerje a KRESZ-t.
És könyörgöm: Vannak bringások, akik olyan szinten fennfordják az orrukat!. Simán lenéznek, vagy lehülyéznek, ha kezdő vagy valamiben. Mondjuk ez nem bringás tulajdonság, inkább nagyon is emberi, de én pl mászom falat is, és a mászók nagyon kedvesek és segítőkészek. Ha látják, hogy bénázol, simán odamennek és "belepofáznak", normálisan. Mondjuk ott az életed is múlhat rajta, ha nem csinálod tökéletesen, de a bringásoknál ezt sokkal ritkábban tapasztalom. Általában csak azért jönnek oda, mert csaj vagyok :P
Ja és azt meg végképp nem értem, hogy miért kell egymás szakágait fikázni. Én egy BMX-es gyereknek is ugyanúgy örülök, hogy bringázik, mint másnak, ők meg néznek rám furán, hogy miért vigyorgok a Deák téren a rámpa mellett oútival :DDDD Na persze tisztelet a kivételnek...
Szerintem nincs olyan, hogy bringás etikett. Normális, toleráns, empatikus emberek kellenének és ez nem lenne kérdés...