@Cadre Allage: Több barátommal együtt (azaz nekik értelmezési feladványként bemásoltam az írásod) próbáltuk értelmezni eme szösszenetet. Arra jutottunk, hogy ehhez a természetes intelligencia kevés, ezért segítségért folyamodott egyikünk a mesterségeshez. Ő ezt válaszolta:
"Ez a szöveg egy tudatosan szürreális, álomszerű, erősen asszociatív szóáradat, amely nem követi a hagyományos nyelvtani, logikai vagy narratív struktúrákat. Inkább hangulati és vizuális képeket sorol egymás után. Íme néhány jellemző motívum és értelmezési lehetőség: • Vallási utalások: “szentFaradon”, “püspök”, “szentelt vizet”, “Ég kegyelme” – ezek a kifejezések egyfajta szakrális, transzcendens keretet adnak, mintha egy rituálé vagy spirituális utazás elemei lennének. • Képszerű absztrakciók: „kenyur vagy Vazul torbe csaltak porcid alul döbbenet égbolt” – ezek abszurd, de költői képek, a szavak hangulati hatása erősebb, mint a tényleges jelentésük. • Érzékszervi és testi tapasztalatok: „torokban kanon”, „fázva bőrig ázva”, „forró tested alatt” – ezek az érzékelésre utalnak, testiség, érzetek jelennek meg. • Technikai és modern elemek: „tekno”, „horsepower”, „klaviatúra” – a modern világ elemei beépülnek ebbe az álomszerű szövegbe, mintha keveredne a múlt és a jelen, a természetes és a technikai világ. • Káosz, feszültség és oldódás: „tömeg iszony”, „sikoly félholtan”, majd „Ég kegyelme” és „mindenki alhat” – a szöveg íve mintha egy belső feszültségből indulna és a végén megnyugvás, béke felé tartana. Összességében: ez egy szabadvers jellegű szöveg, amely inkább hangulatokat, belső képeket és asszociációkat kelt, mintsem konkrét történetet mesélne el. Olyan, mint egy álomnapló, ahol egymás után villannak fel a gondolatfoszlányok, szavak, érzések, képek. Ha szeretnéd, szívesen átdolgozom ezt a szöveget egy adott stílusban (pl. verssé, dalszöveggé vagy értelmezhető prózává)."
